2013. december 29., vasárnap

Boldog Újesztendőt,
Jó Egészséget és Bőséget 
Kívánok Mindenkinek!

Ez az év nagyon mozgalmas volt számomra, ugyanakkor a fotózásra nagyon kevés idő jutott. Az elmúlt 7 esztendőben most volt a legkevesebb lehetőségem kimenni a természetbe. Összesen 15 alkalommal látogattam meg a lesem, ez mindössze 90 órát jelent. Ezalatt 1799 képet készítettem, igazán figyelemreméltó nem volt köztük. Nagy reményeim vannak az új esztendőt illetően, remélem teljesülnek. 2014. januárjában beindítom az új-régi lesem helyén az etetőt. Ha a mindenható is úgy akarja, aki a maga hasonlatosságára engem is megteremtett, akkor ide is építek egy igazi erdei itató-etető lest. És végre a nyári nagy melegben is árnyékban lehetek. Végezetül, de nem utolsó sorban mindenikek azt is kívánom, hogy annyit legyen kint a természetben amennyit csak szeretne, és lásson olyan csudát, amilyet még soha.






2013. november 16., szombat

Kedves Barátaim!
Voltam kint fotózni, sajna a várt áttörés nem történt meg, bár valóban visszatér egy pár fős cinkecsapat , de semmi több. Talán a meleg időjárás hozzájárul ehhez, hiszen még a bogarak is mozognak, így a madarak bőven találnak eleséget. Az ölyvek már szépen bejönnek, de ennyi.

Azt hiszem visszatérek az első lesem helyszínére (is) egy etetővel, igaz ki kell takarítani a helyet, de bízom a helyben. Több mint 7 éve áll az összetákolt lesem!! Csupán az egyik tartó oszlop dőlt el. akkoriban az egyik hétvégén meglepetten tapasztaltam, hogy a leshez költözött egy hajléktalan pár, a lesből WC lett. Mit tehettem volna, leszereltem az etetőt és elköltöztem. Gondoltam visszatérek és megnézem a sűrűben lévő helyet. A kerítés másik oldalán sűrű bozótos volt, most valami lerakat látható. Hát gondolkozom, mert jó kis hely volt.


video


Régebbi képek:




Idén az első:



2013. október 27., vasárnap

Sziasztok!
Jó idő volt, így kimentem a lesre, vittem ki húst is,  hátha bejönnek az ölyvek. Az etetőnél valamikor maszatolt egy zöldike, de lényeges forgalom nem volt. A zöldike ugyanis hajlamos beülni az etetőbe és oda is dobja el a maghéjat, sokszor ezzel betakarva az épp magokat. Hát szomorú voltam, de csodás idő feletette a bajom. Az ölyvek hamar jöttek, igaz nagyon látványos dolgot nem tettek, de nagyon örültem nekik. Hazafelé eszembe jutott, hogy az etetőt tetejére teszek egy marék magot, hátha az erdőben kóborló cinkék észreveszik és odajönnek. Ha odajöttek, akkor meglátják az etetőben lévő eleséget. Ha pedig sok cinke jön, az felkelti a többi madár érdeklődését is. Kint felejtettem egy adag húst, így ma vissza kellett mennem. Meglepetésemre egy csapat cinke látogatta az etetőt, na végre remélem beindul a szezon. A módszer bejött. De még nagyobb meglepetésem is volt, hónapok óta nem láttam fácánt az etetőnél, pedig valaha egy egész csapat járt oda. Egy kakas és egy tyúk mozgását figyeltem meg, a kakas többször visszatért, igaz lassan, komótosan elsétált, még nem talált rá az etető alatti magokra. De ez is be fog következni. Most még a régebbi képekből...









2013. október 19., szombat

Üdv Mindenkinek!
Nem tudtam kimenni fotózni, de holnap mindenképp kimegyek szétnézni. Most ismét régi fotók közül mutatok párat.





 

2013. október 4., péntek

Üdv mindenkinek!

Mint írtam se forgalom az itatón, se időm a fotózásra, így nem marad más lehetőségem, mint sok-sok évvel azelőtti feldolgozatlan képekből mutassak meg nektek egy párat, minden jót!








2013. szeptember 21., szombat

Így nézett ki a les szeptember 15-én.

Karvalytámadás


Az új kitekintő üveg.

Kár, hogy madár nem jött :)

2013. szeptember 7., szombat

Itt van az ősz, itt van újra!

" ... Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.” ..."

Sziasztok!
Kimentem a lesre az elmúlt hétvégén. Hát szomorúan kell megállapítanom,  a les eddigi történetének legcsendesebb időszakát éli, ilyen kevés mozgás még sohasem volt, már ha egyáltalán lehet ezt a mozgásnak nevezni. Szépen beültem, az idő ragyogó volt, tettem ki húst is,,,,hát ha.

Elteltek az első órák, melyek sem sok jót sejtettek velem, csak bogarak, legyek, szöcskék jöttek.










Aztán bemászott egy csiga a félig kiszáradt itatóba.
Lassan megindult a másik oldalra.

A víz egyre mélyebb lett, de ő kitartóan haladt előre.
Majdnem át is ért a túloldalra, de a víz mélyült.

Nem zavarta, át is ért a túloldalra és eltűnt a fűben.

Végül egy beszari szajkó megjelent, de csak egy olyan képet sikerült róla készíteni, amiből ezer van. Hát nem dobott fel az a nap, talán csak annyi, hogy mégis kint voltam.

2013. augusztus 16., péntek

Sziasztok!
Kimentem a les környékét rendbe tenni, levágtam a füvet, kisöpörtem a lest, másrészt az egyik ablakba beszereltem az új üveget (csak kitekintésre, nem üvegen keresztül fotózom). Hát csak beültem, nem bírtam megállni, iszonyú hőség volt bent. Az itatóra nem jött csak egy árva zöldike. Sajnos sokáig nem volt benne víz, így elhagytak kis szárnyas barátaim. Unalmamban a szitakötőket és lepkéket fotóztam. A szitakötő úgy iszik, hogy a víz fölé repül, majd lecsap egy pillanatra, majd fel. Nem könnyű elkapni reptében, most inkább állóra fotóztam, volt elég záridőm is hozzá. Hát lássátok őket.