2017. február 26., vasárnap

Sziasztok!

Szombaton végre jó idő volt, István javaslatára kimentünk a lesbe. Természetesen a sok munka és borús idő után, már én is nagyon vágytam egy kis fotózásra. 

Már a második alkalommal tapasztalom, hogy valami, vagy valaki, a napraforgó magot kitolja az etetőből, így az etető tálcája tele volt magokkal,  rengeteg kipotyogott a földre is. Fogalmam sincs ki csinálja, talán egér. Holnap vennem kell magot, mert alig van az etetőben.

A kamerát nem vittem ki, lusta voltam olyan körülményeket kiépíteni, hogy az szép legyen, ezért a fényképezőgéppel dolgoztam, egyszerűbb volt :)). A lesben nem kellett fűteni, a belső burkolás jól sikerült, remélem a nyári forróságot is távol tartja majd valamelyest.

Közepes mozgás volt, de egyszer csak berepültek a süvöltő lányok, a hímek nem jöttek. Már azt hittük elmentek a környékről. Aztán több alkalommal visszajöttek inni, az etetőbe nem repültek be. Majd jöttek a meggyvágók, a fekete rigók, kezdtek jól alakulni a dolgok. Az igazi meglepetés egy hím karvaj berepülése volt, nem szállt le, csak villámszerűen elhúzott a les előtt és egy távolabbi fára beült. Amikor elhúzott a les előtt, nagyon nagynak láttuk, arra gyanakodtunk, talán héja volt. Később eltűnt, majd hátulról beszállt az itatóba. Na akkor izgalmas lett a helyzet. Egy vad ragadozó közelsége mindig izgalommal tölt el. Jól megtermett hím volt, és sikerült is fényképeket készíteni róla. Jól éreztük magunkat, nem mentünk haza üres kézzel. Lássatok pár képet erről a szép napsütéses napról.













A belső burkolat :)






2017. február 1., szerda

Sziasztok!

Sajnos nagy sztorikkal nem szolgálhatok, rengeteget dolgozom, ráadásul a kocsim 2. hete szervizben van. Emiatt, teljesen elcsúsztam a munkáimmal, így hétvégéken is mennem kell. Istvánnal voltunk kint a lesen, de túl nagy mozgás nem volt, igaz, meglepetésként megjelent egy pár erdei szürkebegy. A szerény forgalomnak oka, hogy az itató befagyott. Hiába olvasztottuk ki egy kis helyen a jeget, egyrészt ismét befagyott, másrészt a madarak megszokták, hogy ott most nincs víz. Azért készült pár kép. Több projekt is áll a sok munka miatt, de reményeim szerint, két hét alatt utolérem magam, elkészül a kocsim, és minden megy a megszokott kerékvágásba.





2017. január 15., vasárnap

Sziasztok!

Fotózni nem voltam, sajnos megfáztam, de már jól vagyok. Sokat dolgozom, így alig marad szabadidőm. Most is a legutolsó fotózás eredményeiből mutatok egy pár képet.
Voltunk a Hortobágyon rétisas-fotózáson, de erről legközelebb írok. Itt a hó, remélem tudok csinálni egy-két felvételt is. Megállt a daru készítési projekt, de folytatom :). A hátizsákom nagyon jó, már kipróbáltam. Tényleg belefér minden, így kézben semmit sem kell cipelnem. Te le volt a hócipőm a szatyrokkal, ideje volt beszerezni ezt a hátizsákot. Óvatosan az utakon, öltözzetek fel! :)





2017. január 1., vasárnap

Boldog új évet kívánok mindenkinek!

Két évzáró fotózást terveztem, de csak Petivel jött össze. Napsütéses időnek indult, de később, időnként felhős lett felettünk az ég. A fényképezőgépem vittem ki. Peti megmentette a napot, ugyanis hozott 20 liter meleg vizet, így az itató jege felolvadt, és a medencének nagy sikere volt, jöttek inni a madarak.

Kezdetben semmi lényeges nem történt, a szokásos fajok jöttek, nagy volt a forgalom. De egyszer megláttam egy rigót, de nem ám akármilyent, egy Fenyőrigót, azonnal szóltam Petinek, Ő nem egyedül jött, mert télen csapatokban kóborolnak. Kiszúrták a vizet és jöttek inni. Így is történt, beszállt az egyik, és követte a többi. Most láttam először az itatón ezt a fajt. Jól tűrték a fotózást, nagyon izgalmas volt. Arra gondoltam, ha csak egy értékelhető képem lesz, akkor is megérte kijönni, nyilván tudtam, nem csak egy kép lesz jó. Aztán jött egy Csuszka, majd több alkalommal Süvöltő, a hím nagyon szép volt. Nagyon jó volt kint egy kicsit, a szigetelés még nincs kész, de már hamarosan elkészül.

Az igazi meglepetés itthon ért, ugyanis egy alkalommal beszállt egy rigó, amiről azt gondoltam, hogy Énekes rigó, de nem, gyerekek, egy Léprigó jött az itatóhoz, és le is tudtam fényképezni. Ez óriási fogás, micsoda faj, remélem visszajár majd.

Nem sokára megyünk sasfotózásra, nagyon várom már!!!







2016. december 11., vasárnap

Baleset! Ambulancia! Clinic! SBO! Emergency medical care!

Sziasztok!

Fejlesztem a lest, az aljazatot pvc fóliával szigeteltem, és kapott rá egy szőnyeget. A réseket tömítőpasztával kikentem, majd a plafon és az oldalak kapnak egy kartonpapír borítást. A napsütötte helyeken, a kartonpapír és a les oldala közé szigetelő lemezek kerülnek. Nyáron ne legyen nagyon meleg, télen pedig legyen könnyebb fűteni.






A munkálatok közben figyeltem a szép forgalmat, majd kimentem egy kicsit. Észrevettem már korábban, hogy amerről a fácánok jönnek az etetőhöz, ott vékony fahajtások nőttek. Gondoltam levágom őket. Szépen le is nyestem párat, de az egyik vékony ágacska, nagyon makacs volt. A késem borotva éles, és azzal, ha rácsapok egy ilyen ágra, akkor azt azonnal elvágja, de nem jó szögből vágtam rá, így nem sikerült. Odanyúltam a bal kezemmel, megfogtam az ágat, majd a jobb kezemben lévő késsel, alatta, kb. 20 cm-re akartam elvágni ezt a jelentéktelen ágat (felfelé, azaz a kéz felé). Nem figyeltem, a kés megcsúszott, és a bal kezem kisujját elmetszettem. Éreztem, hogy nagyon komoly a vágás. A védőkesztyűre pillantottam, láttam, mint a szike, úgy elvágta 3 cm hosszan. Lekaptam a kezemről a kesztyűt, széthúztam kissé a sebet, és egyértelmű volt, ezt össze kell varrni. Felvettem a késem, a lesben rátekertem egy tiszta papír-zsebkendőt, és egy darab dróttal, szorosan elszorítottam az erősen vérző sebet. El sem akartam hinni, mekkora hibát vétettem, és így megcsúfolt egy vékony ág. Irány haza, mosdó, fertőtlenítő, majd kórház. Orvos megnézte és közölte, tetanusz injekció, és varrni kell. Itt még csúnyábbnak tűnt a vágás.

A műtőben nagyon jó volt a hangulat, el kellett mesélnem miként hibáztam (test felé nem vágunk, nem nézzük le az ellenfelet :))). Előtte sima tetanusz injekció. Gyorsan letoltam a nadrágom, mikor meglepetten közölte velem az ápoló, öltözzek fel, a vállamba kapom :))). Következett a fertőtlenítés, majd jött doktorbácsi. Érzéstelenítés! Röviden, higgadtan és érzelemmentesen közölte, ez fájni fog, az ujjtőbe kell adni az injekciókat. Nem volt őszinte a mosolyom, a doktor úr igazat mondott, erre is számítottam. Később ellenőrizte, hogy hatott-e az érzéstelenítő.... még nem.... ez azért kicsit durva volt. A csipeszt beledugta a sebbe. Aztán simán összevarrta a sebet, még nem is néztem meg hány öltéssel (3 cm a vágás), hármat láttam.

Most már nem hat az érzéstelenítés, hát nem szexelek vele az biztos :))) Ezúton is köszönöm a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ SBO (járóbeteg ellátó) Osztály orvosának, a nővéreknek és a műtősöknek a segítségüket és kedvességüket. 

Na nem lettem hős, a lányok szerint egyértelműen hülye vagyok (feleségem és lányom). Azért írom le, okulj a hibámból, a susnyásban tudd: ha nem vigyázol magadra, akkor nem vigyáz rád senki, ahogy Matula bácsi mondta. A felszerelésben legyenek a sebellátáshoz szükséges anyagok. De hiába dramatizáltam a dolgot itthon, azért nem kezeltek úgy mint egy traumás beteget :))))





2016. november 13., vasárnap

Sziasztok!

Sajnos nem úgy alakult az ősz ahogy terveztem, a betervezett felvételek elmaradtak, a helyszínek megvannak, de vagy az eső esett, vagy dolgoztam, folyton közbejött valami. Pont abban a két hétben, amikor a legszebbek voltak az erdők. Bosszantó.

Terveztem egy darut, olyan drágák ezek a kütyük, gondoltam összerakok én egyet. Megterveztem, és nemsokára össze is rakom, majd készítek képeket róla, működni fog.

Nagyon hiányzik már egy kiadós, izgalmas filmezés, amint az idő engedi, beülök végre a lesembe. Természetesen a télre is készülök, remélem találok egy jó kis sasos helyet.

A les belsejét szigetelem egy kicsit, kartonpapírokkal beborítom, így a két léc között, lesz egy szigetelő légréteg. A földre leterítek egy linóleumot és arra a szőnyeget. Bízom benne, hogy melegebb lesz télen, ha fűtök. :)

Most a régebbi képekből mutatok néhányat.





2016. november 1., kedd

Sziasztok!

Hullanak a falevelek, mennyi szép erdő pompázik most, de Én sajnos időhiánnyal küzdök. Nem tudok mit tenni, remélem azért kijutok a Pilisbe.

Még szeptember első napjaiban voltam kint a lesen, akkor készült képeket mutatok most. Tegnap volt kint a lesen István és elmesélte, hogy megjöttek a Süvöltők, remélem szép felvételek lesznek róla. Fel kell kutatnom egy jó kis ölyves-hollós helyet, szintén a Pilisben. Nagyon szépen működik az itató, most nem fogy könnyen a víz, nem párolog. Közben fejlesztek is, de majd legközelebb mesélek erről (képekkel). 





2016. október 9., vasárnap

Sziasztok!

Voltam kint a lesen, de ezúttal fotóztam és bemutattam a lest Petinek. Előtte 2 nappal feltöltöttem az itatót, így izgultam egy kicsit, hogy mutasson valamit magából a les. Nem szerettem volna csalódást okozni Petinek, aki első alkalommal volt a vendégem. Szépen berendezkedtünk, ismét megállapítottam, hogy szűk a les. Hátul sokkal több helyet kellett volna hagynom a motyóknak. Hát ilyen lett, talán egyszer nekiveselkedem és meghosszabbítom.
Meglepetésemre viszonylag kevés cinke érkezett, de a füzikék megmentették a napot. Vígan fürödtek, jöttek-mentek. Igazi meglepetésként beszállt két fakusz, ilyen közel még nem jöttek. Nagyon örültem neki, nagyon ritka vendég az itatómon. Aztán jött a következő meglepetés, egy rozsdafarkú is tiszteletét tette, még nem láttam az itatón, pedig tele van velük a környék. Aztán összepakoltunk, gondolván, ma már nem lesz több. De ekkor, amint a lencsék belekerültek a hátizsákokba, beszállt egy csapat őszapó. ÚÚÚÚHHH :)) Még volt fény is, de nem maradt más hátra a napból, ürömünket leltük a megfigyelésbe.

Megérte a környék fáinak metszése, mert sokkal több a fény mint az első évben. Még látok javítanivalót, úgy hogy egy-két belógó ágat majd levágok.

Közben elindultam felfedező túrára is a Pilisben, nagyon jó kis filmes helyeket találtam, patak, szikla, igazi érintetlen erdő. Nagyon várom a színesebb lombok megjelenését. Ezzel együtt keresek egy hollós helyet is. Ott "korrogott" tőlem 40 méterre, nagyon szeretném filmre venni.

A lesen is javítgatok, réseket fogok bedeszkázni, készülök a hidegebb időkre.





2016. szeptember 12., hétfő

Üdvözlök mindenkit!

A nyár lassan véget ér, most láthattok néhány felvételt az ürgékről készülő filmből. Természetesen most még nem tudom, hogy valamennyi jelenet benne lesz-e majd a filmben. Hamarosan az őszi felvételeket is elkészítem, ha minden jól alakul. Remélem tetszik ez a kis bemutató.


2016. szeptember 11., vasárnap

Sziasztok!

Hát sok minden történt az elmúlt időszakban, az itató nagyszerűen működik. 

A fényképezőgépemre feltelepítettem a Magic Lantern programot. Az 50D nem tud alapból videót készíteni, de ezzel a programmal már igen. Meglepően jó minőségű HD videók készíthetőek vele, ráadásul profi beállításokkal. Nem nehéz feltelepíteni és eltávolítani. Sajnos az első fotózásra egy új CF kártyát vittem el, ami nem volt jó, vissza kellett vinnem a boltba. Ennek már két hete, de még nem cserélték ki. Sajnáltam, mert nagyszerű napunk volt Istvánnal a lesben. Nagyon jöttek a madarak, olyan fajok is, amelyek régebben nem. Nagyon izgalmas volt. Egy másik kártyával kipróbáltam, még nem az igazi, de nem eldobandó. Még tesztelgetem, hogy minőségben hozza e azt a szintet, ami felhasználhatóvá tenné.

Vettem üveget és felszereltem. Most úgy lehet alkalmazni, hogy lecsatolom a vászonkeretet (amin ki lehet dugni a lencsét), és helyette felcsatolom az üveget. Nem túl széles (60x30 cm), mert régebben azt tapasztaltam, hogy a nagy panoráma üvegnek a madarak nekirepültek. Mivel ez nem nagy, így azt remélem, ha felcsatolom, akkor túl kicsi ahhoz, hogy arra repüljenek. Nem díjazom a nekirepülős, nagy üvegeket. Nekem az már nem fér bele.

Elkészült az ürgékről szóló film, néhány jelenetének bemutatója, hamarosan felteszem, még alszok rá egyet.

A következő projekt, a vízi élőhelyek bemutatásáról szól, már vannak bemutatásra alkalmas felvételeim.