Sziasztok!

Két alkalommal is voltam kint, felszereltem a régi nagy etetőt, így két hétre való eleséget tudok kivinni. Elég nagy munka volt a felszerelése. Sajnos még mindig sok a szemét a les körül, ezért egy újabb szemétégetést tervezek.

Nagyon szép a mozgás az etetőn, meglepetésként egy Énekes rigó jött a közelbe, de sajnos mielőtt ráfordultam volna a lencsével, elrepült és nem is jött vissza.

Másik meglepetést egy róka megjelenése okozta. Nem jött teljesen a les elé, de majdnem sikerült róla egy portrét készíteni. Nagyon ravasz, amikor meglátta a lest, kétszer is körüljárta, de tisztes távolból, valósággal tanulmányozta az építményt. Remélem visszajön egyszer.

  

Ismét átment egy mókus a les felett, pont azon az útvonalon, amelyet az elmúlt alkalommal járt be. Az etető felett megállt, lejjebb jött, jól megnézte és tovább ment. Fel kell készülni a fogadására, remélem a dióra és majd az itatóra is jönni fog.

A fűtés

A képek

Érdemes megfigyelni milyen eltérő tollazata van a Széncinegének, kicsit hasonlít a Fenyvescinegére

 Ennek a példánynak a szárnyvégei és farktolla barnás színezetű

Sziasztok, felszereltem az etetőt, takarítottam egy kicsit. Tőlem öt méterre ugrált egy Ökörszem, a közeli fáról Süvöltő énekelt. Hát meglátjuk, nagyon szeretném ha beválna ez a hely.

Kedves Barátaim!

Nem volt lehetőségem fotózni, de kimentem a leshez, megtöltöttem az etetőt, és egy kicsit be is ültem figyelni. Hát milyen az élet, egy csapat tengelic jött az etetőhöz, be is ültek, de szép felvételek lehettek volna. Az egyik beült az etető nyílásába és senkit nem engedett be. Évekkel ezelőtt volt ennyi tengelic a lesnél, néha-néha idetévedtek, de ilyen nagy lakmározásra nem is emlékszem. Készítettem videókat is, a képek régebbi felvételek.

A képen egy napfürdőző cinke látható, reggel a hűvös erdőből kirepült és így melegedett fel. (video: full screen)

Szép napot mindenkinek!

Elfoglaltságaim miatt most is késtem egy kicsit, de voltam kint fotózni és készültek képek. A les nagyon mozgalmas lett, az ölyvek már párba álltak. A zöldikék előkerültek, szép kis csapat jár az etetőre, mint ahogy visszatértek az erdei pintyek is. Sikerült lencsevégre kapnom egy tengelicet. Végre kukáztam egy másik kényelmes irodai széket, így két fő kényelmesen tud fotózni. Vége a nagy hidegeknek, a lesben kellemes a hőmérséklet. A fácánokat nem tizedelte meg a hideg és az orvvadászok is elkerülték őket. Nemsokára zöldbe borul a dunai ártéri erdő. Ezt az időszakot kedvelem a legjobban. A természet újjáéledése valósággal feltölt. 

Az etetőmet alacsonyabbra tettem, mert eltört a tartófa. Rájöttem, hogy így sokkal jobb a perspektíva a beszállóág irányába. Közben - végre - elkészítettem az új etetőmet és felszereltem. Ez már nincs olyan magasan, de túl alacsonyan sem, szerintem ez a magasság jó lesz. Változtattam az önetető nyíláson is, nem kifelé, hanem befelé tettem, így kevesebb a magkiszórás és az esővíz sem esik bele. Igaz az énekeseknek egy kicsit be kell bújni, ami zavarhatja őket, hiszen erre az időre korlátozott lesz a kilátásuk. Meglátjuk miként szokják meg. Ha nem jó, akkor átalakítom, amit már meg is terveztem. Íme a remekmű, ami 79.5 literes és remélhetőleg nem kell hetente feltöltenem.

Ma kimentem megtömni az etetőt. Egyszerű, de jó kis etető. A másikat hetente kétszer kellett feltölteni és tele volt a "hócipőm", mert télen kinek van kedve sötét erdőbe kimenni. Jó nagy hó van, vendégek bőven. Remélem holnap ki tudok menni fotózni.