Üdv.

A következő 2025.02. 13-án készült.

Sziasztok!

Budapest sűrűn lakott kerületében lévő sportközpont éjszakai megfigyelésének eredménye látható a videóban. Egyes állatok kiválóan alkalmazkodtak a nagyvárosi környezethez.

Ha valaki tudja mitől barna ez a széncinege, írja meg. Számomra nagyon meglepő volt, talán hibrid?

Sziasztok!

Két alkalommal is voltam kint, felszereltem a régi nagy etetőt, így két hétre való eleséget tudok kivinni. Elég nagy munka volt a felszerelése. Sajnos még mindig sok a szemét a les körül, ezért egy újabb szemétégetést tervezek.

Nagyon szép a mozgás az etetőn, meglepetésként egy Énekes rigó jött a közelbe, de sajnos mielőtt ráfordultam volna a lencsével, elrepült és nem is jött vissza.

Másik meglepetést egy róka megjelenése okozta. Nem jött teljesen a les elé, de majdnem sikerült róla egy portrét készíteni. Nagyon ravasz, amikor meglátta a lest, kétszer is körüljárta, de tisztes távolból, valósággal tanulmányozta az építményt. Remélem visszajön egyszer.

  

Ismét átment egy mókus a les felett, pont azon az útvonalon, amelyet az elmúlt alkalommal járt be. Az etető felett megállt, lejjebb jött, jól megnézte és tovább ment. Fel kell készülni a fogadására, remélem a dióra és majd az itatóra is jönni fog.

A fűtés

A képek

Érdemes megfigyelni milyen eltérő tollazata van a Széncinegének, kicsit hasonlít a Fenyvescinegére

 Ennek a példánynak a szárnyvégei és farktolla barnás színezetű

Hát az időjárás nem igazán kedvező, enyhe az idő, nincs hó, ezért a forgalom is kevesebb az etetőn. Ilyenkor a madarak könnyebben találnak táplálékot maguknak, ami azért fontosabb mint a fotózásuk. A megszokott vendégeim jönnek hűségesen, Én pedig gondoskodom arról, hogy legyen táplálék az etetőn. Találtam több rókaürüléket, tehát visszajár a kis ravasz, tettem is ki szárított kutyakaját. Sajnos ismét több elfoglaltságom lett, így kevesebb időt töltök kint a lesen. Az albérlőm (egy egér, vagy több) ismét nagy leleményességről tett tanúbizonyságot. A felfüggesztett szotyitartóra átugrott és jól belakmározott. Ehhez legalább 20-30 cm-t kellett ugrania, vagy a mennyezeten kellett a tartó fölé másznia és onnan leereszkednie a zsinegen. A napokban előjött bennem egy vágy, ha már van lessátram, akkor elmehetnék más területekre, erdőkbe és csak aznapi ideiglenes etető felállításával próbálkozhatnék. Azt hiszem ezt meg is teszem. Ha lenne terepjáróm kint is aludnék.

Üdvözlök mindenkit!

Hát lassan itt a tél, az etető forgalma valami oknál fogva nem az igazi, de egyre többen látogatják. Már hallottam a süvöltő énekét, remélem meglátogat. Egér albérlőm nem csinál nagy rendetlenséget, ugyanis a szotyis zsákot felkötöttem a mennyezetre, így nem fér hozzá. Talán több időm is lesz a közeljövőben.

 

Az elmúlt napokban volt két távoli látogatóm Izlandról, (Izland IS) és Torontóból (Toronto CA), de nagyon örültem a budapesti, pilisborosjenői, szegedi, rádi, nagykőrösi , miskolci, egri, és tiszakeszi látogatóimnak is.

A les körül szép zöld minden, a sok eső megtette hatását. Két nagy csapat látogat mostanában, széncinke és mezei veréb társaság, elég sokan vannak. Érdekes, hogy csapatban repülnek, és egy nagy csapatban. Együtt jönnek és mennek, hullámokban. Sajna a héja és a róka most nem jött, viszont egy fiatal gébics előkerült valahonnan, amilyen gyorsan jött, már ment is. A felnőttek ott vannak a les körül, de ritkán szállnak be a les elé. Csak várni kell....:)

Nem lehet titkolni, a lemenő nap árnyéka már jelzi az évszak végének közeledtét. Feltartóztathatatlanul változik a természet, már csak pár hét, és a reggeli levegőben érezni lehet majd az ősz ifjúi illatát. Úgyhogy mindenki használja ki a nyár végi napokat, hajrá!

  

Sajnos Dáviddal nem tudtunk kimenni fotózni, mert nagyon esett az eső. Szombaton mindenképp ki kellett mennem, gondoltam fűkaszával levágom a füvet, rendet teszek a lesben, és esetleg fotózom is egy keveset. Így is történt, ideje volt levágni a füvet, szép zöld a sok esőtől, ami kedvez a háttérnek. Feltöltöttem az itatót és rendet is tettem. Gondolkoztam, hogy az erősen felhős idő ellenére beüljek-e, hát beültem. A forgalom nagyon szokatlanul kicsi volt. Alig telt el 30 perc, mikor a les mögül lecsapott egy héja, de nem járt sikerrel, a fürge széncinkék az általam felállított, kúszó növényekkel sűrűn benőtt gúla alakú farakások közé menekültek. Majd a héja az etető melletti beszállóágra beült. Hát kérem nem semmi átélni egyenesben egy fiatal héja támadását, főleg, ha első alkalommal látok vadon élő héját. Már a támadáskor felismertem, héja érkezett. Gyönyörű madár. Nem is mertem ráfordulni a lencsével, gondoltam hagy nyugodjon meg. Közben eszembe jutott, amit az egyik bejegyzésemben írtam, hogy már láttam elhúzni a les felett, így értelmet nyert a gyér forgalom, ami jelezte, héja portyázik a Duna ligetes ártéri erdei felett. Remélem rendszeres vendégem lesz. De ezzel nincs vége az izgalmaknak. Öt perc elteltével beugrott az itatóba, úgy középtájon. Dermesztő volt vele szemben ülni szinte egy kartávolságnyira. Közben zakatolt a fejem, csak egy képet, csak egy képet... Elkezdett inni, gondoltam csinálok egy bencés képet, amint bedugja a vízbe a fejét exponálok, lassan fordítottam a lencsét. Erre megfordult háttal nekem és kissé előre lépett. Tudtam, nem fér bele a képbe a madár, csak portréra van lehetőségem. Elindultam a lencsével szép folyamatosan felfelé, megvártam amíg oldalra néz és készítettem egy pár portrét, jól tűrte. Amikor elment, azonnal visszanéztem a képeket, tudtam, hogy technikailag nem lesz gond, mert előtte szépen belőttem  a gépet (rekesz, ISO, fehéregyensúly, stb.). Hát ilyen a természetfotózás, hónapok eltelnek, hogy csak látod, egyszer csak bejön.

További izgalmak vártak rám - fél óra múlva, amikor a kedélyek csillapodtak - megjelent a róka. Kivételesen észrevettem és készítettem róla pár képet (gollum kedvéért is :) ). Inkább dokumentum jellegűek, nem olyan szépek, mert túl távol volt, pont a levágott fű és a magas gaz találkozásánál. De ennek is örültem, Anyánál megrendeltem a száraz kutya kaját és elkezdem beetetni. Nagyon szeretnék róla egy ütős képet készíteni. ehhez közelebb kell jönnie, hogy a háttér szép elmosott legyen, és esetleg foghatna egy pockot..... :). Izgalmas lett ez a lehangoló időben kezdődött két órás fotózás.

Lássunk pár képet az elmúlt időszakból. Ma kimegyek és megtömöm az etetőt, talán az idő is kedvez a héten egy fotózáshoz, hiszen az év befejezése így lenne stílusos.

Az idén észrevehetően kevesebb énekes jön az etetőre mint tavaly, főleg a zöldikéket hiányolom. Az ölyvek és velük a szarkák, szajkók rendszeres látogatók lettek, jó nagyokat hadakoznak, így készültek akcióképek is. Megjelent az első fenyőpinyt pár. Nagyon szépek voltak, sajnos képet nem tudtam róluk készíteni. Végre bejött a les elé dús téli bundájában a róka, melyet több alkalommal láttam a szemközti erdőben elrohanni. Nagyon óvatos volt, az egyik szemére vak, feltehetően csatában vesztette el. Nem is evett a húsból, tovább állt. Odaszált a kitekintő üveg elé egy kis ökörszem, hihetetlen szép kis madár, több alkalommal láttam a les környékén, elég szelíd, remélem sikerül megfotóznom, mert nincs róla képem.

Sajnos az elmúlt hetekben nem tudtam kimenni a lesre fotózni, ennek oka az időjárás, másrészt a munkám nem tette lehetővé. Most az elmúlt időszakból mutatok egy pár képet.

Lassan visszatérek a régi kerékvágásba és gyakrabban jelentkezem. Az énekes madarak nem jönnek az itatóra. Sok egy hónapig kihagyni az itatást. Viszont lett egy visszatérő vendégem, egy fiatal róka. Nagyszerű pillanat volt, amikor megjelent és ránéztem. Sikerült lencse végre kapnom, íme néhány kép, a jobbakat később. Igyekszem száraz kutya eledellel odaszoktatni, szeretnék még képeket róla. Az egyik alkalommal semmi sem történt a les környékén, egyszer csak késő délután arra lettem figyelmes, hogy egy nagy bogár van a vízben, de elkezdett gyorsan úszni. Akkor észrevettem, hogy ez nem lehet bogár ... egy fiatal vízisikló volt. Gyorsan eltűnt, de lett három képem róla, íme az egyik.
A les körül a fű nagyon szép lett, kezd kialakulni a tervezett képe. Hát szép napot!