Sziasztok!
Kimentem a les környékét rendbe tenni, levágtam a füvet, kisöpörtem a lest, másrészt az egyik ablakba beszereltem az új üveget (csak kitekintésre, nem üvegen keresztül fotózom). Hát csak beültem, nem bírtam megállni, iszonyú hőség volt bent. Az itatóra nem jött csak egy árva zöldike. Sajnos sokáig nem volt benne víz, így elhagytak kis szárnyas barátaim. Unalmamban a szitakötőket és lepkéket fotóztam. A szitakötő úgy iszik, hogy a víz fölé repül, majd lecsap egy pillanatra, majd fel. Nem könnyű elkapni reptében, most inkább állóra fotóztam, volt elég záridőm is hozzá. Hát lássátok őket.

Sziasztok!

Hát érdekes élményekkel nem szolgálhatok, ebben a forróságban képtelen vagyok beülni a lesbe, hiszen olyan  a forróság bent, ami tényleg veszélyes lehet. Meg kell oldanom az árnyékolást, mert a fák még kicsik. Hogy eddig miért nem tettem meg, fogalmam sincs. Most terveket szövögetek, milyen legyen, természetes, környezetbeillő, olcsó...stb. Egyre több alkalommal van rekordhőség, ez elkerülhetetlen. Másrészt a munkám sem engedte meg a a kalandozást. Pedig nagyon rám férne egy kiadós és sikeres fotózás.

A képek készítésének ideje: 2013.06.16.

Üdvözlök mindenkit!

Nem voltam kint fotózni, egyszerűen a munkám nem tette lehetővé. Ahogy terveztem, motoros fűkaszával levágtam a füvet. Szépen összepakoltam a felszerelést, majd a lesnél rádöbbentem, hogy nem vittem ki a szúnyogriasztót. A levonult árvíz után szúnyog hadak tanyáztak a magas fűben. Gondoltam a motor hangja és füstje elkergeti őket, de nem, nem, csak haraptak ahol értek. Hú, ne tudd meg hogy néztem ki mire végeztem. Amikor hazaértem a jéghideg víz alatt találtam menedéket, de még éjszaka is felébredtem a viszketésre. Brutális volt, de legalább rendben van, levágtam a füvet és egy hét távollét után, kimehetek a lesre. Ha minden igaz, akkor vendégem is lesz. Most elmegyek nyaralni (10 nap), de viszem magammal a mobil lesem, remélem az istenek velem lesznek és hozzásegítenek egy-két kellemes fotózáshoz. Az előző fotózáskor készült képekből láthattok néhányat.

 

Sziasztok!

A sikertelen mobil-sátras fotózás után kimentem a lesemre. Hát gyatra volt a forgalom, de egy csapat zöldike megmentette a napot. Érdekes, hogy a fakopáncsok nem jöttek, és általában is lehangoló volt a forgalom. Ettől függetlenül készült egy pár kép, semmi figyelemre méltó, de azért megmutatom őket. Unalmamban a vízre szálló darazsat, és zengőlegyet is lefotóztam. A lesben óriási volt a hőség, szerencsére fújt a szél és így mozgott bent a levegő. Ki kell mennem a füvet lekaszálni. A fű mellmagasságig ér a les környékén, és ez jól elrejti. Szerencsére az árvíz nem fenyegette a lest.

Sziasztok!

Láthattok képeket az előző sorozatból, valamint két werkfotót a legutolsó fotózásról. Ez egy hegyen készült, ahol nagy sűrűségű és változatos fajpopulációt figyeltem meg. Nagy reményekkel autóztam a tetthelyre, két napos fotózás várt rám. Kinéztem a helyet, felállítottam a mobillest, itatót tettem ki, gyorsan beültem, belőttem a beállításokat és elkezdtem várni. Hát barátaim két napot vártam, csak vártam. Hogy miért nem volt ott forgalom nem tudom, még mezei verebek sem jöttek, amiből rengeteg van (nem először voltam itt). De nem adom fel, tudom, hogy jó a hely, csak az itatónak tele  kell lennie minden nap és meghozza a sikert. Ettől függetlenül nagyon jó volt, nem volt semmi zavaró körülmény. Igaz két alkalommal dörgött az ég, gyorsan pakoltam, de pont mellettem elment a vihar. Ismét pakolás a sátorba, majd ismét dörgés és ismét menekülés, és persze most is elment mellettem.

Az elmúlt fotózás képeinek folytatása.

(folytatom, ha lesz nyár fotózom is:)

Üdvözlök mindenkit!

Ismét kijutottam a lesre, olyan bárányfelhős volt az ég, fújt a szél, összességében szép nap volt. A les körül a fű derék magasságig ér, szépen meglapul benne a les. A tündérrózsa virágai szépen díszítik a cserjést. A forgalom már-már unalmas volt, de mindig jött valaki. A zöld most már szép hátteret biztosít. Az itatót feltöltöttem, berendeztem, de semmi érdeklődés nem volt iránta. Egyszer aztán nagy meglepetés fogadott, mert az itató szélén egy vízisikló részletét pillantottam meg. Úgy 4 évvel ezelőtt szintén volt ilyen látogatóm. Nagyon izgatott lettem és amikor csak tehettem fotóztam. Az itatót a pereme mentén teljesen körbeszaglászta, miközben két alkalommal is belement a vízbe. Igazán impozáns példány volt, nagyon élveztem a megfigyelését.

Hát végre itt ...

a nyár, igaz kemény fények vannak dél körül, de imádom ezt  májusi frissességet. Megszólalt a kakukk és a sárgarigó is  jelzi énekével, hogy a környéken van. A gyöngyvirág illatát már tova vitte a hűs erdei szellő, de annyi más illat terjeng a szélben. Ez a legcsodálatosabb időszak, kivirul a természet, minden üde, friss, ropogós. A les környéke nagyon kellemes, tele van facserjékkel, sűrű erdő kel életre. Remélem ez új fajok megjelenését is eredményezi. Ma levágtam a füvet, nagyon pöpec, ápolt lett. Sajnos a cigánycsuk pár nem tért vissza, csak az istenek tudják sorsukat. Talán túlságosan megváltozott a les környezete és már nem jó vadász terület. A fácán kakast elkísérte egy tyúk is, hú ha idehozná a csibéket. A lesben ismét albérlő van, egy házi egér személyében, megtettem az intézkedéseket, sajnos szoba nincs kiadó számára. Ugyanis nagyon nehéz vele együtt élni. A szebbek legközelebb  :)

Barátaim!

Végre itt a tavasz és Én kijutottam a lesre, elég jó forgalom volt, de erről legközelebb. 

Egyik este nézegettem a 2011. évben készült képek mappáit, és meglepődve fedeztem fel, hogy volt egy feldolgozatlan. Most ezeket a képeket látjátok. Biztos elfoglalt voltam, ill. fogalmam sincs miért nem foglalkoztam vele.