Sziasztok!

Nem tudtam kimenni fotózni, az itató projekt sem ment előre, de majd belendülök, addig is pár kép.

Üdvözlök Mindenkit!

István barátom megszervezett egy Szalakóta és Búbos banka fotózást az alföldre. A magas les egy fa mellett állt (kissé a lombkoronában) és jobbra, egy fa magasságú oszlopra volt felerősítve a Szalakóta odú.  Erről annyit, hogy egy természetes odú lett kivágva a fatörzsből. Teljesen természetes. Szemben pedig egy száraz fa adta a beszálló ágat.

Reggel felmásztunk a lesbe, beállítottuk a kamerákat, majd beszállt a Szalakóta. Húúúú, hát nagyon impozáns, a kék több árnyalatában pompázó, erős és termetes madár. Ennyire közelről még nem láttam, a vártnál jobban tűrte a kidugott kamerákat.  Nagyon szerettük volna, ha a nagyfiú hoz a kotló tojónak valami látványosabb táplálékot, pld, pockot, gyíkot, vagy siklót. Bizony az említett állatok benne vannak az étrendjében. De "csak" sáskát, illetve lombszöcskét láttunk a csőrében. Azért ennek is nagyon örültem. Ha egy képet sem készítek, csak megfigyelhetem, annak is nagyon örültem volna. Az alföld önmagában is nagyon szép, még látszanak az élettel teli tanyavilág kis birtokai. Nagyon szép élmény volt, biztos visszamegyek majd.

Üdvözlök Mindenkit!

Lássunk most még Gyurgyalagos képeket és az új lesből néhányat.

A következő bejegyzésemben beszámolok az alföldi puszta legszebb madarának fotózásról, a keresőben a Szalakóta. És ez nem minden, régi vágyam tervezgetem, majd erről is írok.

Kedves Barátaim!

Istvánnal elmentünk egy Gyurgyalag telepre, mégpedig hatalmas költőtelepre. A löszfalat mesterségesen alakították ki,  beszálló fákkal. Nagyon szépen kialakított hely, óriási kolónia fészkel itt. Reggel mentünk és valamivel napnyugta előtt jöttünk el. Nagyon fárasztó volt egész nap a lessátorban ülni, ráadásul délután a talaj lejtett, a szél nem hűtött minket. Kemény 12 órát hagytunk magunk mögött.

De a látvány mindenért kárpótolt, nagyon impozáns madarak, fantasztikus volt őket megfigyelni és fotózni. Az egész hely nyugalmat sugall, jó volt látni, hogy ez a szép faj itt kellemes életteret talált (hála a segítő embereknek). Jellegzetes viselkedési formáik vannak, jól kiszámítható a reakciókkal. 

Nem is emlékszem mikor készítettem ennyi értékelhető fotót. Alig vártam, hogy monitoron is megnézzem a felvételeket. Nagyon sok kép készült és elkezdem bemutatni őket (igaz, agyon fotózott faj, remélem nem untatok senkit).

Szerencse fel!

Örömhírem van, a szétszedett lesem áttelepítettem és az új helyen összeszereltem. Ez hat munkanapot vett igénybe, a festésben István segített, köszönet neki. Ez egy énekes madarak fotózására, megfigyelésére készített les, ami erdős, bozótos sűrűben lévő kis területen épült. Elég sok munkával járt. Még egy kicsit igazítani kell rajta, hogy vízszintbe legyen, és a talajhoz is rögzítésre kerüljön. Az aljzat egyenlőre földes, de később linóleum padlós lesz. Nem maradhat el az itató megépítése sem. A munka oroszlánrészét azonban már elvégeztem. Nagyon sűrű az erdő, fényszegény hely, így szükséges a napsütés. A les mellett van egy elszáradt fa, és annak az irányából kellemes fény szűrődik a beszállóra. Alig várom, hogy egy szép hajnalon beüljek. Bemutatom az építkezést, valamint régebbi képeket láthattok. Mindenkit üdvözlök!

Kedves Barátaim!

Sajnos a lesem még nem tudtam összeszerelni, ezek az esős hetek nem alkalmasak erre, nekem legalább 3 nap jó időre van szükségem a munkálatokhoz, és persze szabad időre is. A szerelésnél István segíteni fog, így hamarabb végzünk. Hát nagyon rámférne már egy jó kis fotózás. Az alábbi képen látjátok, most hogy néz ki a les helye. Remélem legközelebb jó hírekkel szolgálhatok, szép napot mindenkinek!

Kedves Barátaim!

Meghoztam a döntést és lebontottam a beásott lesemet. A les helyén valamikor egy leskunyhó állt, mindenféle anyagokból megépítve, ami 2006 tavaszán készült el. Nagyon szép mozgás volt az etetőnél-, itatónál. A kedvező körülmények egy kényelmesebb (jobban betájolt) les megépítésére sarkalltak. 

Így nézett ki anno:

Az első beásott les leégett egy sajnálatos baleset okán, de az újjáépített less jobb lett. Nagyon sok szép napot töltöttem el, mindig jól éreztem magam és születtek kiváló képek is. Több fotósbarátom is rendszeresen látogatta  a lest. Emlékeztetőül az alábbi pár videó:

Aztán két évvel ezelőtt elkezdődött a változás, észrevehetően kevesebb lett a mozgás, új fajok már nem jelentek meg, lezárták a leshez vezető utat. A les működtetése munkával jár, motoros fűkaszával rendszeresen vágni kell a füvet, télen gondoskodni az etetésről. Jóval nagyobb távolságból, gyalogosan ez már időigényes és fárasztó. Úgy éreztem váltani kell, újat nem hozhat a hely. Így szeretett lesem lebontottam, majd egy búcsúpillantás alatt felidéztem a elmúlt szép éveket és elhagytam a helyet. Az alkatrészek jelenleg egy bérelt tárolóhelyen várják az újjáéledést. Az régi-új helyen az építkezés az időjárás miatt még nem kezdődött meg, de természetesen arról is  beszámolok.

Sziasztok!

Hát lassan eljön a döntés ideje. Meghagyjam-e a régi lesem (amely üzemeltetése igen nagy munkával jár) és mellette építsem meg az újat, vagy számoljam fel, és csak az új legyen. Úgy vélem, elég körülményes lett a régi les megközelítése, és nagyon sok munkával jár, pld.: odacipelni a motoros fűkaszát. Megnézek egy másik útvonalat, ha sikerül jól megközelítenem, akkor szétszedem és ebből lesz az új les. Ha nem, akkor nagy cipelések várnak rám, mert elég nagy távolságra kell vinnem az elemeket. Amit lehetett ott megfotóztam, így hajlok a bontásra. A ragadozó fotózásra van másik terep is, mobil sátorral azt megoldom. Az énekes les  árnyékban lesz, sok mozgással, közel van, nagyszerűen megközelíthető, és elég rejtett helyen is van. Hát vár a bontás és építkezés.

Az új les helye az etetővel.

A tisztást sűrű bozótos, cserjés veszi körül.