Üdvözlök mindenkit!

Az elmúlt héten kimentem végre a lesre fotózni, sajnos Péter nem tudott eljönni. Ismét dúl a háború az egerekkel, fél vödör homokot kapartak be. Takarítás közben a nagy por miatt, kinyitottam az ablakot, de az véletlenül lecsapódott és eltört a kitekintő üveg ... használható maradt. Egy órát vett el az időmből! Az alját körbe fogom betonozni, így talán nem tudnak majd bejönni. A forgalom sokkal gyengébb mint az elmúlt év hasonló időszakban, nem tudom az okát. Végre előkerült egy nagy fakopáncs is, pedig július elején még öten voltak. A fácánok nem jöttek. Hát elég bután lestem ki a fejemből, amikor is beszállt egy rozsdás csuk. Időről,- időre visszatért, még meg is fürdött. Sikerült róla értékelhető képeket készítenem. Sokáig itt maradt, gondolom azóta mesze jár ez a kis hosszútávú vonuló madár. Nagyon örültem neki. Mivel túl vagyunk az első fagyokon, talán megpróbálkozom az ölyvek csalogatásával. Az elmaradt munkáimat ismét átütemeztem :) Haza indultam, ezért a felszerelésem kipakoltam a lesből. Ekkor megjelent egy hatalmas kóbor kutya, nagyon szép és szelíd, már találkoztam vele. Ott szaglászott, majd lepisilte a hátizsákomat és tovább állt. Kösz ... :)

Üdv. Mindenkinek!

Hát végre kimentünk Péterrel fotózni, az időjárás is kegyes volt hozzánk. Kicsit lassan készültünk neki, mert sokat beszélgettünk. Megtöltöttük az itatót majd beültünk. Hát nem volt valami nagy forgalom, de a végére izgalmassá vált, mert szemtanúi voltunk két Karvaly támadásnak. Élőben kell látni egy ilyen villámgyors akciót, leírni talán nem is lehet. Bár nem az ideális helyre, de beszállt, és készítettünk róla fotókat. Hiányoltam a Fakopáncsokat, a Zöldikéket, a Meggyvágókat. Mostanság nincs sok időm kimenni, remélem a jövőhéten kijutok, talán Péter is eljön. Az a gyanúm, hogy szivárog az itatóm. Valójában hiányzik belőle egy méter és műgyantával kellene megoldanom. Még soha nem dolgoztam ilyen anyaggal, de majd utána nézek. Vannak más   elmaradt munkáim is, pld. a tetőcsatorna megépítése, és egy nagyobb etető készítése. Akkorát szeretnék, amibe belefér egy zsák szotyi.  Az időjárás megváltozott, hűvös lett, így már nem lesz hőség a lesben :) . A fák levelei lassan felveszik az ősz színeit, szép hátterek lesznek. Igazából a márványos hátteret jobban kedvelem, mint a teljesen elmosott, homogén teret. Persze ezt témája is válogatja. Hát itt az ősz, öltözzetek melegen és rétegesen ... :)

Hello!

Folytatódik a harc az egerekkel, ma kimentem szétnézni. A betömött egér lyukak mellett született egy új. Most végre földet nem kapartak be, de egy liter szotyit kirágtak a zsákból. Ezt a lyukat is betömtem és oldalt megütögettem a les falát, ha az mellett megy az egér járat, akkor az omoljon be. Nincs időm fotózni, pedig szép őszi idő van. Bosszantó, mert ezidáig nem volt ezzel gondom, és Péter is hetek óta vár az alkalomra. Majd csak túl leszek ezen az időszakon. Most következzenek régebbi képek!

Kicsit később jelentkeztem most, sajnos a tennivalóim megsokasodtak. Nem is voltam kint fotózni, csak megnéztem a lest. A lesbe egy egész egér család költözött, hatalmas pusztítást végeztek, földet kapartak be a kirágott nyíláson át, kirágták a szotyis zsákot és betelepedtek a lencsevédő ruhákba. Ha már ott voltak, akkor rágcsáltak is egy kicsit. Egy órán át takarítottam, a ruhákat hazahoztam kimosni és megvarrni. Talán a jövőhéten kijutok és vendégem is lesz, Péter.

 

Hello Mindenki!

Kicsit sokáig voltam távol, de már lassan visszatér a megszokott hétköznapi életem. Voltam nyaralni, és szomorúan vettem tudomásul, hogy a nyaraló mellett lévő hegy állatvilága megváltozott. Ennek okát egyrészt a közelben felállított vadász lesekben véltem felfedezni, másrészt a mezőgazdasági gépek állandóan a területen mozogtak. Előző években a kora reggeli kutyasétáltatás során, legalább 5-6 mezei nyuszit láttam, 2-3 őzet, rókát, most egyet sem. A szemközti elhagyott öreg gyümölcsösben aranymálinkó énekelt, most nem volt ott. Pedig micsoda nyári hangulatot ad éneke, imádom. A cigánycsuk pár sem volt felfedezhető. A seregélyek viharfelhőkén száguldoztak az egyik szőlősből a másik kertbe. Feltűnően elszaporodtak a szarkák, egy alkalommal 20 egyedet számoltam meg egy csapatban. Érdemes egyébként egy területet éveken át megfigyelni, és felfedezni a változást. Nem volt alkalmam fotózni, hát ez ilyen kis villám nyaralás volt.

Miután hazajöttem, levágtam a füvet a les előtt, rendbe tettem az itató környékét. Ezúton köszönöm Dávidnak, hogy távollétemben gondját viselte szerény erdő széli lesemnek. Gyérebb a forgalom, ezt ragadozók portyázásának tudtam be, de mivel két hete tart a pauza, így inkább az évszak változása lehet az oka. Gondolom a kirepült ifjak nem maradtak egy csapatban és így csökkent a forgalmam. A széncinkék viszont jönnek szépen, pedig tavasszal nem is láttam őket. Beköltözött a lesbe egy egér, aki a les mellett lefúrt, és alul rágott utat magának a beton és a fa mellett. Hát dilemma... ha hagyom élni, akkor gyakran kell majd takarítanom, esetleg összerág dolgokat. Lenne más megoldás is, de Én inkább takarítok, Ő is Isten akaratából tengeti szerény életét… hát Én nem nehezítem meg neki.:)

Most régebbi képeket teszek fel, remélem, minél hamarabb kijutok a lesre. Hát jöjjön az ősz ezer színével, lágy napsugaraival, száraz kóróval. A szép erdő majd kellemes hátteret fog adni.

Az elmúlt napokban volt két távoli látogatóm Izlandról, (Izland IS) és Torontóból (Toronto CA), de nagyon örültem a budapesti, pilisborosjenői, szegedi, rádi, nagykőrösi , miskolci, egri, és tiszakeszi látogatóimnak is.

A les körül szép zöld minden, a sok eső megtette hatását. Két nagy csapat látogat mostanában, széncinke és mezei veréb társaság, elég sokan vannak. Érdekes, hogy csapatban repülnek, és egy nagy csapatban. Együtt jönnek és mennek, hullámokban. Sajna a héja és a róka most nem jött, viszont egy fiatal gébics előkerült valahonnan, amilyen gyorsan jött, már ment is. A felnőttek ott vannak a les körül, de ritkán szállnak be a les elé. Csak várni kell....:)

Nem lehet titkolni, a lemenő nap árnyéka már jelzi az évszak végének közeledtét. Feltartóztathatatlanul változik a természet, már csak pár hét, és a reggeli levegőben érezni lehet majd az ősz ifjúi illatát. Úgyhogy mindenki használja ki a nyár végi napokat, hajrá!

  

Sajnos Dáviddal nem tudtunk kimenni fotózni, mert nagyon esett az eső. Szombaton mindenképp ki kellett mennem, gondoltam fűkaszával levágom a füvet, rendet teszek a lesben, és esetleg fotózom is egy keveset. Így is történt, ideje volt levágni a füvet, szép zöld a sok esőtől, ami kedvez a háttérnek. Feltöltöttem az itatót és rendet is tettem. Gondolkoztam, hogy az erősen felhős idő ellenére beüljek-e, hát beültem. A forgalom nagyon szokatlanul kicsi volt. Alig telt el 30 perc, mikor a les mögül lecsapott egy héja, de nem járt sikerrel, a fürge széncinkék az általam felállított, kúszó növényekkel sűrűn benőtt gúla alakú farakások közé menekültek. Majd a héja az etető melletti beszállóágra beült. Hát kérem nem semmi átélni egyenesben egy fiatal héja támadását, főleg, ha első alkalommal látok vadon élő héját. Már a támadáskor felismertem, héja érkezett. Gyönyörű madár. Nem is mertem ráfordulni a lencsével, gondoltam hagy nyugodjon meg. Közben eszembe jutott, amit az egyik bejegyzésemben írtam, hogy már láttam elhúzni a les felett, így értelmet nyert a gyér forgalom, ami jelezte, héja portyázik a Duna ligetes ártéri erdei felett. Remélem rendszeres vendégem lesz. De ezzel nincs vége az izgalmaknak. Öt perc elteltével beugrott az itatóba, úgy középtájon. Dermesztő volt vele szemben ülni szinte egy kartávolságnyira. Közben zakatolt a fejem, csak egy képet, csak egy képet... Elkezdett inni, gondoltam csinálok egy bencés képet, amint bedugja a vízbe a fejét exponálok, lassan fordítottam a lencsét. Erre megfordult háttal nekem és kissé előre lépett. Tudtam, nem fér bele a képbe a madár, csak portréra van lehetőségem. Elindultam a lencsével szép folyamatosan felfelé, megvártam amíg oldalra néz és készítettem egy pár portrét, jól tűrte. Amikor elment, azonnal visszanéztem a képeket, tudtam, hogy technikailag nem lesz gond, mert előtte szépen belőttem  a gépet (rekesz, ISO, fehéregyensúly, stb.). Hát ilyen a természetfotózás, hónapok eltelnek, hogy csak látod, egyszer csak bejön.

További izgalmak vártak rám - fél óra múlva, amikor a kedélyek csillapodtak - megjelent a róka. Kivételesen észrevettem és készítettem róla pár képet (gollum kedvéért is :) ). Inkább dokumentum jellegűek, nem olyan szépek, mert túl távol volt, pont a levágott fű és a magas gaz találkozásánál. De ennek is örültem, Anyánál megrendeltem a száraz kutya kaját és elkezdem beetetni. Nagyon szeretnék róla egy ütős képet készíteni. ehhez közelebb kell jönnie, hogy a háttér szép elmosott legyen, és esetleg foghatna egy pockot..... :). Izgalmas lett ez a lehangoló időben kezdődött két órás fotózás.

Ez a fene időjárás akadályoz a fotózásban, sürgősen meg kell oldanom a les csatornázását, mert így a vízcsepegéstől nem tudok fotózni. Dáviddal kimentünk végre egy kicsit, kipróbáltam a másik ablakot. Sajnos nincs még megfelelő ülő alkalmatosság, így elég sokat mocorogtam. Az átlagos széknél kicsit magasabb kell, de nekem úgy tűnt, amit terveztem az tökéletesen sikerült. Ma kimentem szétnézni, és ahogy beültem a lesbe, megjelent egy róka, csak úgy hanyagul átgaloppozott a les előtt, középen brunyált egyet, azaz megjelölte a területet és tovább is kocogott. Tehát fiatal szukáról van szó, és időnként erre fog jönni. Ó uram ...legyen így.

Kedves látogatók!

Sajnos a monitorom elromlott, melyet saját magam nem tudtam orvosolni, így szervizbe vittem. Hétfőn lesz kész és akkor tudok friss képeket feltenni.

Szép napot mindenkinek!

Időközben elkészült!!!! A hétvégén teszek fel képeket!!

Üdv.

Mozgalmasan telt az elmúlt időszak a lesen, zöldikék, mezei verebek, fakopácsok és megyvágók ifjoncai látogattak leginkább. A megszokott nyugalmat egy menyét megjelenése zavarta meg, gyors mint a villám, csupán egy dokumentum képet tudtam róla készíteni. Nagyon szép kis állat. A verebek az állat feje felett összegyűltek az ágakon és úgy figyelték a ragadozó mozgását, közben szokatlan hangokat adtak ki. Még soha nem láttam ilyet, izgalmas volt. A gébicsek vissza-vissza térnek, de nem időznek sokáig. A közeli eper fán seregélyek lakmároztak, két alkalommal is odajöttek az itatóhoz, nagyon óvatosak voltak, csupán egy képet sikerült készítenem (nem valami jót). Meglepetés volt, hogy a szemközti facsemetére beszállt egy kormos légykapó, valami oknál fogva és szívfájdalmamra hamarosan odébb állt. A szajkók fejéről szinte eltűnt a toll, mókásan néznek ki, csináltam is egy portrét az egyikről. A jövőhéten jön Dávid fotózni, és kipróbálom a másik ablakot, addig keresnem kell egy szép beszálló ágat. A lesben fullasztó a hőség, de kitaláltam a megoldást, ami némileg csökkenti a napsütötte ajtó felforrósodását. Most igazán jó, hogy az egyik ablakot be tudom dönteni, így a résnyire nyitott ajtón keresztül van egy kis huzat.